Amikor a farok csóválja

Ahogy a mondás tartja, a kutya az ember legjobb barátja. Nem meglepő, hogy sokan a futás örömét is megosztják kedvencükkel. A kutya amellett, hogy lelkes társunk a kalandokban, energikusságával ösztönöz, a bajban is segítségünkre lehet.

Egy kis kutatómunkával rengeteg információt találhatunk arról, hogy mely kutyafajták a legideálisabb edzőtársak. Táv, tempó, terep, időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás szerint szokás jellemezni az egyes fajtákat. A magyar vizslát például kifejezetten ajánlják ultrafutóknak, míg az agár inkább rövid sprintekben jó. Az ismert szánhúzó kutyák, mint a szibériai husky és az alaszkai malamut, szintén jól teljesítenek hosszú távon, azonban vastag bundájuk miatt jobban viselik a hűvösebb éghajlatot, mint a meleget. A border collie-t az egyik szerző egyenesen a kutyák Michael Jordanjének nevezte; igazi energiabomba, ezért csak olyan gazdinak való, aki képes lefárasztani. (1) Az amerikai filmek kedvenc családi kutyája, a golden retriever is jó választás lehet állóképessége miatt. A kisebb kutyák is valóságos gépezetté válhatnak, mint például a jack russell terrier, amit eredetileg kistestű állatok elejtésére tenyésztettek. Ugyan felfedezhetünk némi átfedést az egyes források között, összességében számos kutyafajtát ajánlanak, mint például a rodéziai ridgeback, az ausztrál kelpie, a német rövidszőrű pointer, a weimari vizsla, a dalmata vagy a pitbull. (2) (3) Egy menhelyről befogadott kedvenc is kiváló társ lehet, ráadásul a keverékek sokszor mentesek a fajtiszta kutyákra jellemző örökletes betegségektől.

Mielőtt közös futásra adnánk a fejünket, érdemes kikérni az állatorvos véleményét, már csak azért is, mert a fejlődésben lévő kölykök ízületeit és csontozatát károsíthatja a futással járó terhelés. Oda kell figyelni az egyes fajtákra jellemző betegségekre, ilyen például a németjuhásznál vagy a labradornál a csípődiszplázia (ízületi rendellenesség). A kutyák számára a terep kedvezőbb, mint a kemény aszfalt vagy beton, viszont vigyázni kell, hogy mibe lép a mancsával. (4) Célszerű tájékozódni, hogy az adott területre, versenyre szabad-e kutyát bevinni, kötelező-e pórázon tartani stb. Az ebek egészsége szempontjából a megfelelő mennyiségű pihenés és a hidratáció ugyanúgy fontos, mint nálunk, embereknél. Számos tipp és tanács kering arról, hogy hogyan kell elkezdeni a kutyával való edzést, talán a legfontosabb, hogy maradjon a közös futás örömforrás.

Kép: Nikki Kimball

Végezetül utánajártam néhány terepfutó (cel)ebnek. Az Istria 100 pályacsúcsát tartó Dylan Bowman futótársa Milly, a német rövidszőrű pointer. Az extrém külsejéről is ismert Catra Corbett, aki kemény edzésekre cserélte a kemény drogokat, tacskójával, Trumannel edz; az ebnek saját facebook oldala is van. A tízszeres Western States 100-teljesítő Nikki Kimball az instagramon hódít kutyájával, Vikával. Rachel Nypaver és stílszerűen Pacernek nevezett ausztrál juhászkutyája együtt teljesítették a 486 mérföld (782 km) hosszú Colorado Trailt. (5) Dion Leonard ultrafutó a Góbi-sivatagban, egy 155 mérföldes (250 km) versenyen akadt össze egy keverék kutyával; a sorsfordító találkozásról szóló könyve New York Times bestseller lett (magyarul Találkozás Góbival, avagy egy kiskutya, akinek nagy szíve voltcímen jelent meg). NedyBali welsh terrierei, Károly és Nóra már SUP-ozni is megtanultak. Természetesen ne feledkezzünk meg Lubics Szilvia vizsláiról, Mangóról és Marcipánról, és a kis Maszatról sem!