Hat dolog, amiről le kell szokni egy boldogabb újév reményében Sarah Lavender Smith, 2016. december 1. Roppant bölcs és jó szándékú, ám elhanyagolt fogadalmaim a tavalyi évből: Meditálni. Mintha tudnék csak nyugton ülni és lélegezni. Havonta legalább egy könyvet elolvasni. Az is ér, ha elkezdtem egyet? Rendszerezni a digitális fotókat 2010-ig visszamenően, és kinyomtatni, majd csodaszép tematikus albumokba rendezni a képeket....
Éreztem, hogy ma ez egy szar nap lesz. Úgy kezdődött, hogy kimentem hajnalban a kertbe, megnézni a kutyát. Kutyának néha izomgörcse van, a bal hátsó lába fehúzódik a hasába, konkrétan eltűnik. Állatorvos mondta, elfekszi, meg hülyén tartja, heverjen máshogy, tanítsam meg. Mondom, fasza, jótanács, ezért megérte tanulni sokat. Azt mondja ha továbbra is bénán fekszik, akkor masszírozzam...
Sportos beállítottságú hat személy – átlagos emberek, átlagos munkával, akárcsak te – árulja el, hogy mennyit költ fittségére. Mindannyian jól tudjuk, hogy nem könnyű fitten tartani magunkat – idő és energia mellett elszántság is kell, hogy összejöjjön a hajnali futás, a munka utáni gyúrás vagy a hétvégi bringázás. És még mi elengedhetetlen ahhoz, hogy tartsd a formád?...
A körről még 2014 tavaszán hallottam először, amikor 2 csapattársam vágott neki párban. Mielőtt elindultak, megkértem őket, hogy nézzék olyan szemmel is, hogy milyen lenne bringával, hiszen én akkor még nem nagyon futottam, inkább csak montiztam. Ők azt mesélték, hogy bringával esélytelen, hiszen a Börzsöny nagyon kemény, meredek, köves, bokros és nehéz tájékozódni. Ebbe bele is...
Sokan már október végén, november közepén befejezik az aktuális versenyszezont… szögre akasztják a csukát és rövidke pihenőt tartanak a téli alapozás előtt. Viszont, akik szeretnék az évet maximálisan kihasználni, azoknak is van még lehetőségük próbára tenniük magukat. Ilyen kihívást jelentett számomra is a 2016-os Nyúlcipőbolt Budai Trail. Csupán egy jó heccnek, egy ismeretlen kalandnak indult az egész, amikor...
„Utolsó pillanatban érkezem. Gyors átöltözés, melegíteni nincs idő, beállunk a rajtba és már indul is a visszaszámlálás. Nem hibáztatok senkit, felelősséget vállalok azért, hogy későn érkeztem, nem fogom a körülményekre. A terepfutás tanított meg erre, hogy bárhogyan is reagálok az előttem álló szituációkra, élethelyzetekre, a döntésemért én, és csakis egyedül én vagyok felelős.” Dorothy-t játszom, valahol Sorrento...
