Grúzia egy terepfutó szemével / Gorka Marci írása
Mire van szüksége egy terepfutónak, amikor utazik? Szép, nagy hegyekre és sok jó kajára. Ja, és az sem utolsó szempont, hogy legyen megfizethető, mert a pénzünk nagy részét már rég elköltöttük futócipőre meg versenynevezésre, szóval a Svájci-Alpok kilőve… Úgyhogy helyette irány Grúzia!
Nyilván itthonról nézve Ausztria, Szlovákia, Szlovénia nagyon kézenfekvő célpontok , de mi lenne, ha kicsit kalandosabb helyre indulnánk? Kétszer is elég hosszú időt töltöttem Grúziában, és futószemmel tökéletes úti cél. Elképesztő hegycsúcsok, gyönyörű völgyek, folyók és egészen zöld növényzet még akár 3000 méteren is! A helyiek pedig vendégszeretőek, a falvakban mindenhol vannak vendégházak, és garantáltan jóllakunk, mert elképesztően ízletesek a grúz ételek.
Végtelen hosszan tudnék a helyről mesélni, de most egy terepfutók és túrázók számára ajánlott utazásra és a kapcsolódó tippekre szorítkozom! Részletesebb írásokat a blogomon találtok, ott praktikusabb tippekkel, szállásfoglalással, utazással is foglalkozom.
Hova menjek Grúziában?
A Katskhi-oszlop, melynek tetején van egy kolostor
Grúziában rengeteg régiót érdemes felfedezni, a történelmi városoktól kezdve a világ egyik legrégebbi borvidékén és a tengerparton át egészen az esőerdőig és teatermelő vidékig. De ami engem a leginkább megfogott, az a magashegyi környezet. Elég sok helyen van Grúziában 3000-4000 méteres hegycsúcs, a legmagasabbak pedig 5000 méter fölött vannak. Ide nyilván nem lehet csak úgy felkocogni a kis futómellényedben egy hómacskával, de a környékükön szuper futóútvonalakat is találunk. A hegységek közül pedig én leginkább a Svaneti nemzeti parkot ajánlom, mert ott épült ki a legjobb infrastruktúra, és az a legkönnyebben megközelíthető.
Az ország mérete ne tévesszen meg senkit, itt egyik régióból átjutni a másikba kb. egy nap az úthálózat állapota, valamint a hatalmas hegyek miatt. Szóval ha 7-10 napra jön valaki, akkor a Kutaiszi város környéki helyeket kombinálnám a Svaneti Nemzeti Parkkal, ha pedig már két hét körüli útra indulnátok, akkor ajánlanám Tbiliszit is. Persze ez azokra vonatkozik, akiknek a magashegyi nyaralás a fő cél!
Svaneti nemzeti park
A Svaneti Nemzeti Park az egyik kedvenc helyem az egész világon. A központja Mestia, egy kisváros a hegyek között, ahova Kutaisziből könnyen (de nem gyorsan) el lehet jutni. Ez amolyan igazi hegyi kalandközpont, télen síelőket fogadnak, nyáron pedig túrázókat és futókat. Ha tudnék csak home office-ban dolgozni, és Vivi is jönne velem, akkor legszívesebben itt tölteném legalább az év felét. Van egy pici reptér is, rengeteg jó étterem, szállás és még egy specialty kávézó is! Nálam ez nagy plusz pont. Odajutáshoz kalandos utazóknak a helyi közlekedést ajánlom, de ha nem szereted a káoszt, akkor érdemes privát transzfert foglalni (pl. a Budget Georgia jó csapat). Szvanetiben érdemes egy hetet eltölteni, és felfedezni a helyi látványosságokat.
A legjobb útvonal: Mestia–Ushguli
Ott egy bakancslistás útvonal a kb. 60 kilométer hosszú túraútvonal Mestia és Ushguli között. Ez az alap útvonal, de érdemes alternatívákat is nézni, több hegygerincet érinteni. Ushguli Európa egyik legmagasabban fekvő, folyamatosan lakott települése, mely az UNESCO világörökség része, és elképesztő erődítményházakból áll!
Nyugi, nem azt mondom, hogy egyben fusd le az útvonalat, de 2-3-4 napra kényelmesen lehet bontani, mert minden köztes falu tele van vendégházakkal, ahol olcsón meg lehet szállni, és a vendéglátók elképesztő reggelit és ebédet is csinálnak a szállásokon, tehát csak a menet közbeni étkezésre kell cipelni dolgokat. Én kétnaposra ajánlom, ha a napi 30 km és kb. 1500m+ megy, Adishiben megszállva. Egy apró izgalom: Adishiben érdemes korán kelni, mert csak reggel tudsz lábon átkelni az Adishchala folyón, melyet az Adishi-gleccser táplál, ugyanis ahogy elkezdi sütni a gleccsert a nap, a vízhozam sokszorosára emelkedik. Ebédidőben a helyiek lóháton átvisznek úgy tudom kb. 25 GEL-ért (kb. 3500 forint).
Ushguliban érdemes 1-2 napot eltölteni, és ott is megnézni a helyi útvonalakat: Shkhara-gleccser, vagy legalább a kilátópont a település fölött, illetve a grúz történelem egyik fontos állomása, a Tamar torony mellett felvezető útvonalat is ajánlom. Mestiába visszafelé érdemes a szálláson pár utazóval közösen megosztani egy taxi költségét. És kapaszkodjatok, mert kanyargós az út, és a helyiek szeretik nyomni a gázt!
Mestia környéki útvonalak
Mestiába visszatérve vannak jó pihenőnapi dolgok is: lehet lógatni a lábadat, sétálgatni a folyóparton, nagyokat enni, vagy felmenni a sífelvonóval a szomszédos hegyre, és egy pici kört menni, gyönyörű kilátással.
Ha pedig valakinek nagyon hiányozna az UTH Vörös-kő szekciója, akkor ezen az útvonalon ajánlok egy kört. Ez után a Vörös-kőt síknak fogod érezni. Ugyanitt tovább is lehet menni a Koruldi tavakig, ami egészen gyönyörű rész, erre is érdemes egy napot rászánni, de ha fáradtak a lábak, a helyiek szerveznek terepjárós túrákat is oda. Ha pedig valaki még keményebbet akar menni, akkor irány a Guli-hágó!
Versenyek és a Kazbegi Nemzeti Park
Na, de mi van, ha én versenyezni szeretnék? Hát erre nincs sok opció. Van egy nagy múltra visszatekintő, brutál szintes verseny a Kazbegi-hegységben ősszel, ott a 30 km távon 2100m szintemelkedést kell gyűjteni – sőt, mivel részben egy fel-le versenyről van szó, igazából 10 kilométeren gyűjtöd be szinte az összes szintet! 1900 méteren indulsz, és egészen 3600+ méterre mész fel, de még így is fölötted tornyosul a Kazbek 5054 méteres csúcsa.
Ez a Kazbegi Mountain Marathon. A versenyen nem voltam, de az útvonalán túráztam, és elképesztően szép. Komoly magashegyi körülményekre számíts, hómacska pedig mindenképp legyen nálad, mert legalább 5 kilométert kell futni a Gergeti-gleccser jegén. Egyszer majd azt is lefutom! Ezen kívül csak pici terepversenyekről tudok Tbliszi környékén, pedig annyi más helynek is megvannak a jó adottságai!
Itt a versenyen futnod kéne tempósan, nem túrázni!
A Kazbegi-hegységben szintén lélegzetelállító hegyek, völgyek és túraútvonalak fogadnak. Én első utazásra azért szoktam inkább a Svaneti-hegységet ajánlani, mert ott több opció van alternatív útvonalakra. A Kazbegi-hegység király, ha jó időt fogsz ki, de ha rossz az idő, és nem tudsz átjutni egy hágón, akkor be vagy korlátozva arra a völgyre, míg Svanetiben azért több „alacsony” túra is van, illetve sílifttel és hegyi taxival is több helyre el lehet jutni.
Viszont mégis ott van Grúzia egyik leglátványosabb és harmadik legmagasabb hegycsúcsa, a Kazbek, ami hegymászóként az egyik legmegfizethetőbben mászható ötezres csúcs, ha esetleg a futás mellett egy expedícióra is vágynál… Na de futva az kicsit erős lenne, nem vagyunk Kilian Jornetek. Viszont Stepantsmindából a Kazbegi Mountain Marathon útvonala vagy túra a Juta-völgyben egy terepjárós transzferrel elképesztő élmény. De inkább beszéljenek a képek!
Ételek
Előtérben a lobio (grúz babfőzelék) fermentált zöldségekkel, háttérben egy grúz kebab
Remélem, a futás mellett a grúz történelemmel, építészettel, kultúrával is foglalkoztok majd, de az túlmutat ennek a cikknek a céljain. Viszont futóknak meg kell említenem az ételeket: Grúziában nem nagyon tudsz rosszat enni. Az utolsó kis falu lepattant kocsmájában vagy egy random kis szálláson is szinte garantáltan jó a kaja! A grúz ételek elképesztően változatosak, a sok hús mellett sok friss zöldséget és rengeteg friss zöldfűszert használnak. Vegáknak könnyű dolguk van, vegánoknak már nehezebb a helyzet, mert sok sajtot is használnak.
Jó utat!
Persze ne csak fussatok, nézzetek szét a városokban is, és ismerjétek meg az ország kultúráját jobban. Még egy utolsó tipp: ha jó infókat akartok olvasni a grúziai utazásról, EZ a blog rengeteg jó tippet gyűjt össze, persze angolul. Előbb-utóbb majd a saját blogomon is elkészülnek a részletesebb írások, a hegyeken túli tippekkel is. Remélem ezzel meghoztam a kedveteket egy izgalmas grúziai utazásra. Jó utat!
Gorka Márton
A szerző a Terepfutás.hu 2024-es cikkezője. Itt tudod követni kalandjait: Instagram / Blog