A Kör egy kísérő szemével / Gorka Marci írása

A Kör egy kísérő szemével / Gorka Marci írása

Sokan, sok mindent írtak már A Körről. Ez egy legendás kihívás a hazai terepfutásban és sokak fantáziáját megmozgatja, bár kevesen mennek neki. Én is régóta játszom a gondolattal, de tavasszal inkább kísérői oldalról éltem át A Kör megpróbáltatásait. Jóború Lacit kísértük hárman, Merics Jocival és Horváth Lacival és elég gyorsan megtapasztaltuk, hogy A Kör nem csak a futónak, hanem az egész csapatának nagy kaland.

Azt fontos megjegyeznem, hogy nem Laci élményét akarom leírni, hanem hogy milyen egy Kör teljesítésben segítőként részt venni és ha esetleg valaki más csinálna ilyet, mire érdemes figyelni. A konkrét logisztikáról is készültek már komolyabb írások, például érdemes Kele Ati blogposztját olvasgatni.

Lacival régóta beszélgetünk erről a kihívásról, mindketten sok szakaszt bejártunk – ő az összeset, rengeteget konzultált korábbi teljesítőkkel, beszéltünk az optimális dátumokról, felszerelésről. Kis kavarás után végül lecsaptunk az április 28-i rajtidőpontra. Számolgattuk, hol tudunk frissíteni, milyen behajtási engedélyek kellenek, hova mennyi idő lesz eljutni. Szerencsére eleget terveztünk, de akármilyen felkészült is a csapat, nyilván jött pár ügyesen és ügyetlenül improvizált rész!

A fő feladatunk kísérőként egyszerű: mindenhol időben ott lenni, minden ponton etetni Lacit, ellátni mindennel, amire szüksége van a következő pontig, és lelkesíteni, támogatni, még akkor is, ha már épp kicsit rozoga állapotban van. 

A frissítési terv

Autós logisztika

Spontán döntéssel végül két autóval eredtünk Laci nyomába, egyikben Joci és én, másikban H.Laci (tudom, hogy ezt a két Laci dolgot egy sztoriban másképp nehéz követni). Ez később egy benézett frissítőpontnál nagyon jól jött, az eredeti terv csak egy autó lett volna. Így viszont több ponton tudtunk ott lenni és nem kellett necces időkkel átérni egyik pontról a másikra, egyszerűen egy autó már ment a következő frissítőpontra, amíg a másik várta Lacit, ha közel voltak a pontok. Emiatt főleg az elején izgultunk, amikor Laci elég gyors tempóban indult, később lassult, de még így is nagyon óvatosak voltunk.

A Bözsönyben az az izgi, hogy ami időnként az ösvényen 10 km, az autóval 50 km körbe, szóval sietni kell, ha gyorsan halad a futó. Csomó helyen nincs mobilnet, tehát a térképet le kell menteni offline, hogy működjön a navigáció. Cserébe a navigáció nem mindig tudja, hogy hol is lehet egy átlagos autóval közlekedni. A Volvonak azért kicsit jobb hasmagassága van, mint a modernebb társainak, de még így is volt egy-két vicces kaland.

Kemencén teljesen indokolatlanul átvitt minket a Google Maps egy patakátkelésen, amikor utólag kiderült, hogy 300 méterrel feljebb van egy teljesen jó híd. Végülis csak az ajtó aljáig állt a víz, szóval izgi kaland volt… A másik vicces dolog az volt, hogy Bernecebarátitól a Kalakocs-pihenőn át elvitt volna egyenesen Drégely váráig, de már a Kalakocs pihenő előtt olyan saras offroadozást nyomtunk, hogy biztos nem mertem volna tovább menni, csak egy rendes terepjáróval. Itt tudtuk előre, hogy nem tudnánk végigmenni, de már a frissítésig eljutni is izgi volt.

A táplálkozásról

A futó bármennyire is jól begyakorolja, hogy épp mi jó neki frissítésben, akkor is lesz az a pont egy ilyen hosszú eseményen, amikor már rohadtul nem fog jól esni neki az, amit kitalált. Én is átéltem már ezt ultrákon, hogy ami pár órája még szuper finom volt, hirtelen gusztustalan lesz, és nem tudom lenyelni. Ilyenkor jó ha a frissítő csapatnál van pár “meglepetés” – olyan ételek, amire a futó nem számít, de jól fog neki esni.

Lacinál a legjobb ilyen meglepetés az instant leves volt. Vittem kempingfőzőt és a teljesítés második felében rengeteg frissítőponton csináltunk levest. Természetesen próbáltunk a semlegesebb, kevésbé csípős, olajos verziókból venni, hogy a gyomrot ne terhelje. A végén már szinte csak azt tudta enni és szerintem ez hatalmasat dobott a hangulatán.

Utólag jó lett volna, ha hozunk még többféle gélt, italmixet, stb. amiket adhattunk volna, hiszen pl. az Allrys gélek bejöttek Lacinak, de csak néhány darab volt nála. Squeezyből volt nagy készlet, de egy ponton túl az már nem ment le. De az veszélyes is lehet, hiszen ha egyáltalán nem ismeri, akkor lehet, hogy pont azzal okoztunk volna katasztrofális gyomorproblémát.

A kísérők egészsége

Kísérőként könnyű teljes erőbedobással a futóra figyelni, minden energiával az ő sikerére, egészségére összpontosítani, de közben magunkra is el kellett kezdeni figyelni. Nekünk is kell enni, pihenni és volt olyan pont, hogy elkezdtünk fáradtak lenni, és olyankor történnek a hibák. Egyszer én rossz frissítőpontot írtam a térképbe és 3 kilométerrel később vártuk Lacit, mint kellett volna. Viszont visszafordulni sem mertünk, hiszen mobilnet hiányában nem tudtuk megnézni, hogy van-e elég időnk visszamenni. Szerencsére H.Laci jó helyre ment, így ételt tudott adni neki, de a cipőcsere így a kelleténél később történt.

Ezután próbáltunk úgy logisztikázni, hogy mindkét csapat aludjon kicsit többet a pontok között, hogy ilyen hibák ne történjenek még, meg persze az éjszakai vezetés is veszélyes néhány óra alvással.

Laci Kör teljesítése

Laci keményen megküzdött ezzel a kihívással – korán voltak nehézségek, gyomorproblémák, vízhólyagok, de ő keményen nyomta, akármilyen rosszul is volt. Tudtuk, hogy nála nem opció a feladás és szuper élmény volt látni, ahogy végigküzdötte magát.

A célban egy utolsó meglepetéssel vártuk: hoztunk pezsgőt, amit kibonthatott a sikeres teljesítés után! Utána Vácon egy jó hangulatú hamburgerezéssel ünnepeltük a sikert. 

Akkor én mikor megyek?

Tavasszal egy Kör bejáráson

Nagyon izgalmas volt Lacit kísérni A Körön, de ez a saját próbázásommal kapcsolatban viszont egyáltalán nem nyugtatott meg. Még úgy érzem többet kell edzenem, pályát bejárnom, kísérleteznem a táplálkozással. Volt pár sérülés is nyáron, ami az őszi terveket elvitte, de talán majd 2025-ben… Egyszer nekimegyek, az biztos, és beszélgettünk róla, hogy ezt Lacival párosban csináljuk!

Gorka Márton

A szerző a Terepfutás.hu 2024-es cikkezője. Itt tudod követni kalandjait: Instagram / Blog