
Nincs elég időd? Akkor is van!
5 tipp futóknak, hogyan gazdálkodjanak idejükkel.
Három évvel ezelőtt interjút készítettem feleségemmel, Megannel, arról, hogyan tudott edzeni az orvosi egyetem diákjaként. Edzőként már korábban is találkoztam orvostanhallgatókkal, de Megannek volt valami különleges képessége, aminek segítségével be tudta sűríteni az edzéseket mozgalmas napjaiba. Az óta az interjú óta sok minden változott.
Egyrészt Megan lediplomázott. Szóval gondolhatjátok, ki az ész a háznál.
Másrészt nem ment el rezidensnek, helyette az edzőségre, az írásra és a kutatásokra koncentrál. „Talán nem az enyém a leginkább megnyerő LinkedIn profil, de én így vagyok boldog” – mondta ma reggel. „És legalább nincs többé hajnali kettes ébresztő.” Ebben a cikkben két év tapasztalatait írom le. Elképzelhető, hogy ez az agyonzsúfolt menetrend nem illik mindenkihez.
Harmadrészt, láttunk már sok sportolót, akik olyan elképesztő dolgokat csináltak, amihez képest a futás és a kórházi gyakorlat együttese semmiség. Ott van például Yvonne Naughton, orvos, anya és edző, aki megnyerte az idei Bighorn 100-at. Vagy Brianna Grigsby, aki rezidensként mindig kész másokon segíteni, és közben sorra dönti meg egyéni legjobbjait. Biztos vagyok benne, hogy nektek is számtalan történetetek van olyan emberekről, akik nap mint nap inspirálnak akár barátként, akár munkájukban kiválókként.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ha valaki sok mindent csinál egyszerre, az önmagában nem erény. Ha hajnali 3-kor kelsz, az nem jelenti, hogy erős vagy. Nem az tesz boldoggá, ha percre pontosan megtervezed a napodat. Ellenkezőleg, tippeket szeretnénk adni a futóknak, akik bár látják a mindennapos edzések értelmét, de olykor nehezen tudják csak megoldani azt.
A legfontosabb észben tartanod, hogy jó vagy magad, ahogy vagy, feltétel nélkül. Attól függetlenül, hogy be tudod-e szorítani a futást egy sűrű napba vagy nem. Akkor is, ha a szundi gombot nyomod meg reggel. Akár futó vagy, akár nem, ha van munkád vagy ha nincs, bárhogyan is éled az életed.
Amellé, hogy beismered, milyen csodálatos vagy (mert csodálatos vagy), itt van 5 tipp arra, hogyan tudod folyamatosan beszorítani a futást elfoglalt napjaidba.
2016 januárjában ezt írtam:
Megan Roche a Stanford negyedéves orvostanhallgatója, a szigorló éve kellős közepén. Ebben a fárasztó időszakban a leendő orvosok olykor reggel 5-re mennek a kórházba, és csak este 7-kor jönnek el onnan, ahol életet menteni tanulnak.
Megan terepfutó is, aki 2016-ban megnyerte az amerikai 30 és 50 kilométeres bajnokságot, az Észak-amerikai Hegyifutó Bajnokságot, és a Way Too Cool 50K-t. Hogyan csinálja? Amikor megkezdte kórházi gyakorlatát, elhatározott valamit, és felírta egy post itre. Így szólt a cetli a hűtőnkön:
„Az időhiány nem kifogás.”
Ő így csinálja:
Döntsd el, mennyi időre van szükséged ahhoz, hogy elérd céljaidat, és ennek megfelelően oszd fel a napjaidat!
„Először is határozd meg, mennyi időt töltesz futással, és tervezd meg visszafelé a napot reggelig”- javasolja Megan. Az őt inspiráló futó anyukáktól tanulta ezt a tippet.
Így néz ki egy tipikus reggele: 60-80 perc futást megelőz egy gyors bemelegítés (5 perc), és némi erősítés követ (10 perc). További 30 percre van szüksége ahhoz, hogy magához térjen, lehúzza a kávéját, és elvezessen a konditerembe (ilyen korán még nem lenne biztonságos kint futni), aztán 45 perc alatt lecsutakolja magát, felöltözik, és beér a kórházba. Szóval összesen nagyjából 3 óra telik el azután, hogy Miley Cyrus ébresztőt harsog, addig, hogy Megan készenlétben álljon a kórházban.
Így számol vissza a munkakezdés időpontjától. „Ez néha azt jelenti, hogy 2:30-kor szól az ébresztő, és 3-kor már edzek. De én választottam ezt.”
Ha a napodat beosztottad, ragaszkodj a tervhez, ám az idő többi részében hagyd magad pihenni. „Naponta 2 órán át sportoló vagyok. A maradék időben diák, feleség, átlagember.”
Soha ne nyomj a szundi gombra – ragaszkodj a rutinhoz!
„Van, hogy az edzőterembe érve nem érzem az energiát az adott napi terv teljesítéséhez”- meséli Megan. „Olyankor kevesebbet vagy lassabban futok, észben tartva, hogy 10 perc mozgás is számít. Az egyetlen, amiben nem ismerek kompromisszumot: fel kell kelni, amikor az ébresztő megszólal. Vékony a határ aközött, hogy egyszer nyomsz a szundira, és aközött, hogy nyomkodod, mintha csak kötelező lenne.”
Véleményem szerint Megan dolgai közül ez a szundiellenesség a legnagyszerűbb. Amikor ébresztője megszólal, én rendszerint egy pizzamezőn bolondozom ezer golden retriever kölyökkel. Számomra olyan egyszerű megnyomni a gombot, és visszamerülni az álomvilágba.
Megan azonban odafigyel erre. Tavaly egyszer megették az ébresztőjét a telefonunkban lakó manók, akiknek az a céljuk, hogy elaludjunk. Amikor hajnali 4-kor megébredtem, azt láttam, hogy békésen alszik, és kiskutyákkal ugrándozik a pizzaföldön. Finoman megböktem, és szóltam, hogy 2 óra eltelt a tervezett ébredési ideje óta. Megan általában a legoptimistább ember, akit ismerek, így a reakciója meglepő volt. Felkiáltott: „[káromkodás törölve]!” És kezébe temette az arcát.
Bár nagyon szeret futni, nem csak ezért keseredett el. „Én ezzel a szokásos menetrenddel tudom túlélni a napot” – mondta.
Sűrű hétköznapjainak minden részletében jelen van a rutin. Mindig hasonló ruhákat visel, és mindent megtesz azért, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen döntést hoznia.
Nelégy kritikus önmagaddal!
„Túlzott önkritikát gyakorolni nagyon könnyű”- mondta Megan. „Úgyhogy megpróbálom el sem kezdeni. Munkában és futásban a mottóm: Ne ítélkezz!”
Ahelyett, hogy a tempó miatt idegeskedne, Megan a futással töltött időre koncentrál, pulzusára bízva magát. A pulzus szerinti futás lehetővé teszi, hogy kalkuláljak a fáradtsággal is, és még csak gondolkodnom sem kell rajta.”
Hasonlóképp nem izgatják a futóként vagy diákként hozott kompromisszumok sem. „Az életben állandóan kompromisszumokat kell hoznunk. Igyekszem mindegyikre másképp nézni. Úgy tekintem, mint egy esélyt arra, hogy egyszerre több álmot kövessünk.” Megjegyzi, hogy minden sokkal bonyolultabb lesz majd szülőként, továbbá, hogy bármit is csinálsz, elengedhetetlen, hogy megengedd magadnak a lazaságot.
Leld örömed az edzésben és a munkában!
E gondolatból kiindulva Megan minden nap a Zen állapot elérésére törekszik. „Nem fogom mindig elérni a céljaimat. Azonban minden egyes nap egy ajándék, én pedig állandóan emlékeztetem magam arra, hogy a pillanatban éljek.”
Töretlen lelkesedését Megan az élet minden területén igyekszik fenntartani. „Nem mindig könnyű” – mondja. Általában próbálja keverni a jelen iránti zavartalan lelkesedését a jövőre való koncentrációval. Így a kettő közötti úton könnyebb és szórakoztatóbb utazni.
Útközben persze sok könny is hullik. Addie kutyánk, aki az ágyunk alatt alszik, olykor zokogás keltette földrengéseket él át. Ha azonban elfogadjuk saját magunkat, akkor a könnyek az út fontos részévé válhatnak, nem pedig szégyenkezni valóvá.
Alvás, táplálkozás és kalandok terén viselkedj teveként!
Életről szóló elméletét Megan a teve hasonlatával írja le: „Minden nap teszek arról, hogy annyi energiát vegyek magamhoz, amiből raktározni is tudok. Próbálok átlagosan napi 8 órát aludni, és 1-2 órát a természetben tölteni. Olykor ez nem jön össze hétköznap, olyankor a szabadnapomon töltekezek, mint egy teve, mielőtt átszeli a sivatagot.”
A táplálkozás terén már kisebb a mulasztás lehetősége, így erre egy egyszerű szabályt alkalmaz: „Amikor van egy szabad percem, annyit eszem és iszom, amennyit bírok. Senki szendvicse nincs biztonságban.”
Minden nap a lehető legkorábban fekszik le. Ha este 7-kor végez, 8-kor már alszik. Szabadnapjain pedig annyit alszik vagy szunyókál, hogy a lehető legtöbbet lefaragjon elmaradásából.
Ugyanezt az elvet követi a természetben töltött idővel. Szabadidejét odakinn tölti a családdal. (Kérésére ezt az interjút is egy fa alatt készítettük.)
Azt mondja: „Sok minden fog változni, amikor majd anya leszek, és talán rezidensként sem fogom tudni ezt mind tartani. Bárhogy is lesz, a terepfutó társadalom nagyszerű, fáradhatatlan tagjai mindig inspirálni fognak. Nélkülük minden reggel a szundi gombot nyomnám a telefonon. Vasárnap kétszer is.”
David Roche, 2019. január 3.
Fordította: Gerecs Ildi
Kép: Tyson Dudley